Összetevő
4-HYDROXYBENZOIC ACID
Név / leírás
4-hidroxi-benzoesav
A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói
ILLATANYAG
Fokozza a termék illatát és/vagy illatosítja a bőrt.
TARTÓSÍTÓ
Védi a kozmetikai termékeket a mikrobák okozta károsodástól
Eredet
szintetikus
Előfordulása kozmetikumokban
Bőrápoló és bőrtisztító termékekben, például emulziókban, krémekben, samponokban, valamint hajformázó termékekben és sok más kozmetikai termékben.
Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról
A tartósítószerek védik a kozmetikai termékeket a mikrobiális romlással szemben, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a fogyasztók egészségéhez. Ha egy kozmetikai termék vizet tartalmaz, különösen szükséges tartósítószereket használni. Mivel a mikroorganizmusok megtelepedhetnek és elszaporodhatnak a vízben. A kozmetikumok gyakran nemcsak egyféle tartósítószert tartalmaznak, hanem több tartósítószer keverékét is, amelyek egyszerre hatnak különböző baktériumok, élesztőgombák vagy penészgombák ellen. Ezen anyagok mindegyikét külön-külön tesztelik annak érdekében, hogy biztonságosak és tolerálhatók legyenek a kozmetikai termékekben. A gyártók mindig csak a lehető legkisebb koncentrációt használják fel a termékben, így biztosítva az optimális eltarthatóságot és a biztonságos alkalmazást. A parabének a para-hidroxi-benzoesav sói és észterei. A velük rokonságban álló benzoesavhoz hasonlóan antimikrobiális és gombaölő hatásúak. Ezért egyes észtereket már több mint 80 éve tartósítószerként adják hozzá a kozmetikai termékekhez. A kozmetikai termékekben a következők engedélyezettek: para-hidroxi-benzoesav (parabén), metil-parabén, etil-parabén, propil-parabén, butil-parabén, valamint ezek egyes nátrium-, kálium- és kalciumsói. A természetben a parabének számos növényben előfordulnak, például uborkában, sárgarépában, hagymában, cseresznyében, áfonyában vagy eperben. Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak.
A biztonságos használatra vonatkozó információk
Tudományos szempontból a parabének a jelenleg a legalaposabban vizsgált és legbiztonságosabb tartósítószerek a piacon. A BfR (Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) biztonságosnak minősíti őket. 2010-ben az FBTB felülvizsgálta az egyes parabének koncentrációját a kozmetikai termékekben, és 2013 májusában újra megerősítette, hogy a parabének biztonságosnak minősíthetők abban a koncentrációban, amelyben a kozmetikai termékekben alkalmazzák őket. A jelenlegi szakirodalom igazolja, hogy a parabének allergológiai szempontból a különösen alacsony allergén potenciállal rendelkező tartósítószerek közé tartoznak. Készültek allergiákról szóló jelentések, de ha ezeket a használat gyakoriságához viszonyítjuk (a piacon sok terméket parabénekkel tartósítanak), a parabénekről allergológiai szempontból nincs szembetűnő adat. EK kozmetikai termékekről szóló rendelet (A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet) szerint, amely az Európai Unió teljes piacára vonatkozik, a tartósítószerek olyan anyagok, amelyek kizárólag vagy főként a mikroorganizmusok kifejlődésének gátlására szolgálnak a kozmetikai termékben. A rendelet V. melléklete meghatározza azokat az anyagokat, amelyek kozmetikai termékekben tartósítószerként használhatók. A tartósítószerek úgynevezett pozitív listáján meghatározzák a maximális koncentrációt ezen anyagok kozmetikai termékekben való felhasználására, valamint a megengedett felhasználási módokat. A tartósítószereket az V. mellékletben való jóváhagyásuk előtt toxikológiai biztonságosságuk szempontjából megvizsgálják, és széles körű vizsgálatoknak vetik alá őket. A gyártóknak széles körű tudományos vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk az egészségügyi biztonságosságot.
Tudományos értékelések linkjei
SCCS vélemény (2013) a propil és butil parabének biztonságosságáról
SCCS vélemény (2010) a kozmetikai szerekben tartósítószerként használt parabének biztonságosságáról
Miért beszélünk róla?
A parabének feltehetően endokrin károsító hatású anyagok. A tények: A kozmetikumokban engedélyezett parabének (a kozmetikai termékekben nagyon jól tolerálható tartósítószerek) felhasználásának biztonságát széles körben értékelte több szakértő bizottság (európai, amerikai, holland stb.) (2, 3 és 4). Az in vitro vizsgálatok (ez olyan vizsgálatokra, illetve kísérletekre vonatkozik, amelyeket mesterséges, laboratóriumi körülmények között, sejtkultúrákon, szöveteken végeztek el) során a parabének alacsony aktivitást mutattak az ösztrogén receptorokon, ami összességében 1000-szer kisebb, mint a női referenciahormon (ösztradiol) esetében. Minél rövidebb a molekula, annál kisebb mértékben szívódik fel a bőrön át és annál gyengébb lesz az aktivitása (a kozmetikumokban használt parabének csak rövid 1-4 szénatomból álló lánccal rendelkeznek: metil-parabén < etil-parabén < propil-parabén < butil-parabén). Ez az oka annak, hogy anyagról anyagra elemzik a parabének használatának biztonságosságát. A butil-parabén, a metil-parabén és a propil-parabén azon 28, feltehetően endokrin károsító anyag közé tartozik, amelyeket az európai szakértők újraértékelnek, hogy a lehetséges endokrin aktivitásukkal kapcsolatos bármely új adatot kielemezzék. A propil-parabént már értékelték és biztonságosnak ítélték a kozmetikumokban felhasznált alacsony koncentrációkban történő alkalmazásnál. Az értékelés bonyolult, mert az in vivo eredmények ellentmondásosak (1). További vizsgálatok európai szinten jelenleg is folyamatban vannak a kérdés végérvényes tisztázása céljából. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a szója is ilyen típusú hatással rendelkezik, mégsem tiltották be a fogyasztását. A parabének biztonságosságát a legdrasztikusabb forgatókönyv („legrosszabb eset forgatókönyve”) alkalmazásával értékelték ki (tehát a legnagyobb kitettséget és bőrön keresztüli felszívódási értékeket a legalacsonyabb, káros hatást nem okozó dózis értéke mellett vették figyelembe). A szakértők (európai és amerikai) úgy ítélik meg, hogy a parabének az engedélyezett koncentrációkban biztonságosan felhasználhatók a kozmetikai termékekben. A legfontosabb tudnivalók: Mint minden tartósítószerre, a parabénekre is az európai szabályozások szerinti szigorú szabályok vonatkoznak. A kozmetikai termékekben jelenleg engedélyezett parabének használatát több szakértő bizottság is biztonságosnak ítéli. Európai szinten további vizsgálatok folynak annak végérvényes eldöntése érdekében, hogy rendelkeznek-e endokrin károsító hatással. Források: (1) Az in vitro adatok lehetővé teszik a hatásmechanizmus beazonosítását. Annak meghatározásához, hogy ennek a mechanizmusnak van-e hatása az élő szervezetre, in vivo vizsgálatokat végeznek el. (2) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság véleményei a. SCCP/0873/05: https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_019.pdf b. A parabénekre, a hónaljkészítményekre és a mellrákra vonatkozó kibővített vélemény, SCCP/0874/05: http://www.alegesanatos.ro/dbimg/files/Parabens.pdf c. SCCP/1017/06: https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_074.pdf d. SCCP/1183/08: https://ec.europa.eu/health/archive/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_138.pdf e. SCCS/1348/10: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_041.pdf f. „Az SCCS/1348/10 sz. vélemény pontosítása a három évesnél fiatalabb gyerekeknek szánt kozmetikai termékekben használt parabének óvintézkedési céllal történő betiltására vonatkozó dán védzáradék fényében", SCCS/1446/11: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_069.pdf g. SCCS/1514/13: https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_132.pdf (3) Cosmetic Ingredient Review (CIR). A kozmetikai termékekben használt parabének módosított biztonsági értékelése (2020): https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34259066/ (4) Állami Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM jelentés, 2017-0028): A metil-, etil- és propil-parabénnek való kitettség és azok toxicitása (https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2017-0028.html)
A következő anyagcsoportokhoz tartozik
Kozmetikumok szabályozása
A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.
