PEG-7 HYDROGENATED CASTOR OIL

Név / leírás

ricinusolaj, hidrogénezett és etoxilált (átlagosan 7 egységnyi -CH2-CH2-O-)

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

FELÜLETAKTÍV ANYAG - EMULGEÁLÓ

Lehetővé teszi az olaj és víz egyenletes keverékének (emulzió) kialakulását

FELÜLETAKTÍV ANYAG - TISZTÍTÓ

Felületaktív anyag a bőr, a haj és / vagy a fogak tisztítására

SEGEDANYAG PARFÜMOLAJOKBAN

Segéanyag parfümolajokban és/vagy aromák részei

Eredet

növényi/szintetikus

Előfordulása kozmetikumokban

Arctonikok, borotválkozási és hajszeszek oldószerként és oldódást elősegítő anyagként a hatóanyagokhoz, parfümolajok és színezők nedvesítőszerként, bázis krémekhez állagjavítóként, kötőanyagként, lágyítóként és fixálóként

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

A polietilén-glikolok (INCI: PEG-...) az etilén-glikol polikondenzációs termékei, illetve az etilén-oxid polimerizációs termékei. A névhez hozzáírt szám az anyagban lévő etilén-oxid egységek átlagos számára utal. A PEG-származékok állaga a polimerizációs szint növekedésével egyre szilárdabbá válik. A legfeljebb 600 g/mol átlagos moláris tömegű PEG-ek folyékony, 1000 g/mol-ig viaszszerű és 4000 g/mol-tól szilárd viaszszerű anyagok. A szilárd és folyékony komponensek keverésével krémes állagú termékeket kapunk, amelyek vízmentes és vízzel leöblíthető alapozóként használhatók. A moláris tömeg növekedésével a polietilénglikolok vízoldékonysága és higroszkópossága (nedvességfelvevő képessége) csökken. A polietilénglikolokat és származékaikat előszeretettel használják kozmetikai termékekben, mivel széles körű viszkozitási és oldhatósági tulajdonságokkal rendelkeznek, és nagyon jól tolerálhatók a bőrön. Vízben oldódó, nem zsíros anyagként a polietilénglikolok számos kozmetikai célra felhasználhatóak. A folyékony PEG-ek például glicerin helyettesítőként szolgálnak arc-, borotva- és hajbalzsamokban, oldódást elősegítő anyagokként vagy oldószerként. Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak. A ricinusolajat (INCI: RICINUS COMMUNIS SEED OIL) a ricinus magjából nyerik. A ricinusolaj nagy arányban tartalmaz egy különleges zsírsavat: a ricinolsav, egy 18 szénatomos zsírsav, amely a 12-es szénatom szintjén hidroxilcsoportot, a 9-es szénatom szintjén pedig kettős kötést tartalmaz. Az olajat sok esetben félszintetikusan tovább feldolgozzák oldódást elősegítő anyagokká, felületaktív anyagokká, emulgeálószerekké és állagjavítókká. A felületaktív anyagok úgynevezett detergens anyagok, és a kozmetikumokban a bőr és a haj tisztításában nagy jelentőséggel bírnak. A felületaktív anyagok a molekulaszerkezetük alapján képesek csökkenteni a folyadék felületi feszültségét. Így lehetséges, hogy két, alapvetően nem keverhető anyag, például az olaj és a víz, jól összekeverhető. Tulajdonságaik miatt a felületaktív anyagokat sokrétűen használják fel a kozmetikumokban: tisztítanak, habot képeznek, emulgeálószerként működnek és összekeverik az anyagokat egymással. A felületaktív anyagokat a samponokban, a tusfürdőkben és a szappanokban például arra használják, hogy a vízzel lemossák a testről a zsír- és szennyeződésrészecskéket. A felületaktív anyagokat fogkrémekben is használják. Itt elősegítik a fogtisztítás során a fogkrém gyors és teljes feloldódását és eloszlását a szájban. A kozmetikai termékekben használt felületaktív anyagokat elsősorban szintetikusan, növényi eredetű nyersanyagokból állítják elő. A felületaktív anyagokat gyakran kombinációban használják, hogy minden kívánt követelménynek - mint például a szennyeződések feloldása és a habképződés jó bőrtolerancia mellett - a lehető legjobban megfeleljenek. Egy önmagában kedvezőtlen bőrtoleranciájú, de nagyon jó szennyeződéseltávolító tulajdonsággal rendelkező felületaktív anyag és egy nagyon enyhe, bőrvédő felületaktív anyag ügyes kombinációjával összességében egy jó tisztító tulajdonságokkal és ugyanilyen jó bőrtoleranciával rendelkező terméket kapunk. Az emulgeálószereket gyakran használják a kozmetikumokban segédanyagként. Lehetővé teszik az egymással ténylegesen nem keverhető összetevők, például az olaj és a víz állandó stabil emulzióvá alakítását. Ily módon mind a vizes, mind az olajos ápoló- és hatóanyagok felhasználhatók ugyanabban a kozmetikumban. Az emulgeálószerek képesek ezt elérni, mivel molekuláik egy lipofil és egy hidrofil részből állnak. Ily módon csökkenthetik a határfelületi feszültséget, amely két nem összeférhető anyag, például a zsír és a víz között lép fel. Az emulgeálószereket különösen krémek, testápolók és tisztítószerek esetén használják. Azonban az emulgeálószerek nem csak segédanyagok, amelyek az emulziót stabilan tartják. A cukor, lecitin vagy glicerin-monodisztearát alapú zsírsav-észterek hozzájárulnak például a bőr nedvességegyensúlyának javításához, és emiatt kozmetikai hatóanyagoknak is számítanak.

A biztonságos használatra vonatkozó információk

Claudia Fruijtier-Pölloth: A kozmetikai termékekben használt polietilénglikolok (PEG-ek) és származékaik biztonsági értékelése. Megjelenés: „Toxicology” (2005), 214. szám, 1-38. oldal Kiadó: Elsevier Ireland Ltd.

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.