Összetevő
PROPYLPARABEN
Név / leírás
propilparabén, propil-4-hidroxibenzoát; élelmiszerben: E-216
A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói
SEGEDANYAG PARFÜMOLAJOKBAN
Segéanyag parfümolajokban és/vagy aromák részei
TARTÓSÍTÓ
Védi a kozmetikai termékeket a mikrobák okozta károsodástól
Eredet
szintetikus
Előfordulása kozmetikumokban
Bőrápoló és bőrtisztító termékekben, például emulziókban, krémekben, samponokban, valamint hajformázó termékekben és sok más kozmetikai termékben.
Előfordulása egyéb termékekben
A parabének a gyógyszerek és bizonyos élelmiszerek (például saláták, halak vagy majonéz) eltarthatóságát is megnövelik. Mint minden tartósítószer, ezek is védenek a mikrobiális romlás ellen, és így biztosítják a termékek biztonságát a fogyasztó számára.
Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról
A tartósítószerek védik a kozmetikai termékeket a mikrobiális romlással szemben, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a fogyasztók egészségéhez. Ha egy kozmetikai termék vizet tartalmaz, különösen szükséges tartósítószereket használni. Mivel a mikroorganizmusok megtelepedhetnek és elszaporodhatnak a vízben. A kozmetikumok gyakran nemcsak egyféle tartósítószert tartalmaznak, hanem több tartósítószer keverékét is, amelyek egyszerre hatnak különböző baktériumok, élesztőgombák vagy penészgombák ellen. Ezen anyagok mindegyikét külön-külön tesztelik annak érdekében, hogy biztonságosak és tolerálhatók legyenek a kozmetikai termékekben. A gyártók mindig csak a lehető legkisebb koncentrációt használják fel a termékben, így biztosítva az optimális eltarthatóságot és a biztonságos alkalmazást. Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak. A parabének a para-hidroxi-benzoesav sói és észterei. A velük rokonságban álló benzoesavhoz hasonlóan antimikrobiális és gombaölő hatásúak. Ezért egyes észtereket már több mint 80 éve tartósítószerként adják hozzá a kozmetikai termékekhez. A kozmetikai termékekben a következők engedélyezettek: para-hidroxi-benzoesav (parabén), metil-parabén, etil-parabén, propil-parabén, butil-parabén, valamint ezek egyes nátrium-, kálium- és kalciumsói. A természetben a parabének számos növényben előfordulnak, például uborkában, sárgarépában, hagymában, cseresznyében, áfonyában vagy eperben.
A biztonságos használatra vonatkozó információk
EK kozmetikai termékekről szóló rendelet (A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet) szerint, amely az Európai Unió teljes piacára vonatkozik, a tartósítószerek olyan anyagok, amelyek kizárólag vagy főként a mikroorganizmusok kifejlődésének gátlására szolgálnak a kozmetikai termékben. A rendelet V. melléklete meghatározza azokat az anyagokat, amelyek kozmetikai termékekben tartósítószerként használhatók. A tartósítószerek úgynevezett pozitív listáján meghatározzák a maximális koncentrációt ezen anyagok kozmetikai termékekben való felhasználására, valamint a megengedett felhasználási módokat. A tartósítószereket az V. mellékletben való jóváhagyásuk előtt toxikológiai biztonságosságuk szempontjából megvizsgálják, és széles körű vizsgálatoknak vetik alá őket. A gyártóknak széles körű tudományos vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk az egészségügyi biztonságosságot. Tudományos szempontból a parabének a jelenleg a legalaposabban vizsgált és legbiztonságosabb tartósítószerek a piacon. A BfR (Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet) biztonságosnak minősíti őket. 2010-ben az FBTB felülvizsgálta az egyes parabének koncentrációját a kozmetikai termékekben, és 2013 májusában újra megerősítette, hogy a parabének biztonságosnak minősíthetők abban a koncentrációban, amelyben a kozmetikai termékekben alkalmazzák őket. A jelenlegi szakirodalom igazolja, hogy a parabének allergológiai szempontból a különösen alacsony allergén potenciállal rendelkező tartósítószerek közé tartoznak. Készültek allergiákról szóló jelentések, de ha ezeket a használat gyakoriságához viszonyítjuk (a piacon sok terméket parabénekkel tartósítanak), a parabénekről allergológiai szempontból nincs szembetűnő adat.
Tudományos értékelések linkjei
SCCS vélemény (2021) a propilparabén biztonságosságáról
SCCS vélemény (2013) a propil és butil parabének biztonságosságáról
SCCS vélemény (2010) a kozmetikai szerekben tartósítószerként használt parabének biztonságosságáról
Miért beszélünk róla?
A propilparabén feltehetően endokrin károsító anyag és mellrákot okoz. A tények: A kozmetikumokban engedélyezett propilparabén (a kozmetikai termékekben engedélyezett, nagyon jól tolerálható tartósítószerek) felhasználásának biztonságát széles körben értékelte több szakértő bizottság (európai, amerikai, holland stb.) (2, 3 és 4). Csak Európában a propilparabén kozmetikai termékekben történő felhasználásának biztonságát 2005-ben, 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben, 2011-ben, 2013-ban, majd 2020-ban is kiértékelték, figyelembe véve az összes meglévő tudományos adatot (beleértve az endokrin károsító hatásra vonatkozóakat is). Az in vitro vizsgálatok (ez olyan vizsgálatokra, illetve manipulációkra vonatkozik, amelyeket mesterséges, laboratóriumi körülmények között, például kémcsőben végeztek el) során a parabének alacsony aktivitást mutattak az ösztrogén receptorokon, ami összességében 20 000-700 000-szer kisebb, mint a női referenciahormon (ösztradiol) esetében. Ráadásul, minél rövidebb a molekula, annál kisebb mértékben szívódik fel a bőrön keresztül és annál gyengébb lesz az aktivitása, a bőr pedig gyorsan átalakítja a parabéneket olyan molekulává, amely nem mutatja ezeket az alacsony hatásokat. Az in vivo eredmények (tehát az élő szervezeteken végrehajtott vizsgálatok, illetve manipulációk) ellentmondásosak (1) (2). A különféle vizsgálatok közötti tapasztalt ellentmondások miatt 2020-ban az európai szakértők az összes vonatkozó, elérhető irodalmi adatot elemezték, a potenciális endokrin hatásokra fókuszálva. Arra a következtetésre jutottak, hogy a bizonyítás jelenlegi szintje nem elegendő ahhoz, hogy a propilparabén végérvényesen endokrin károsító anyagnak számítson (5). A propilparabén biztonságát a „legrosszabb eset forgatókönyve” alkalmazásával értékelték ki, tehát a legnagyobb kitettséget és bőrön keresztüli felszívódási értékeket a legalacsonyabb, káros hatást nem okozó dózis értéke mellett vették figyelembe. Az európai és amerikai szakértők ezért a propilparabént az engedélyezett koncentrációkban biztonságosnak tartják a kozmetikai termékekben történő felhasználás esetén. Továbbá a jelenlegi tudományos vizsgálatok nem mutattak semmilyen ok-okozati összefüggést a parabéneknek való kitettség és a mellrák kialakulása között (Académie de pharmacie, 2013) (5) (6). A legfontosabb tudnivalók: Az összes tartósítószerhez hasonlóan a propilparabént is szigorúan szabályozzák az európai jogszabályok. A kozmetikai termékekben való használatának biztonságosságát több alkalommal tanulmányozták az elmúlt 15 évben, legutóbb 2020-ban (5). A propilparabén nem sorolható a bizonyítottan endokrin károsító hatású anyagok közé, nem genotoxikus, nem rákkeltő és nem is allergén. Végül, nincs arra semmilyen bizonyíték, hogy a propilparabént tartalmazó termékeket használó embereknél fokozott kockázata lenne a rák kialakulásának. Következésképpen a propilparabén használatát az illetékes egészségügyi hatóságok a kozmetikai termékekben jelenleg engedélyezett nagyon alacsony koncentrációkban biztonságosnak tartják. Források: (1) Az in vitro adatok lehetővé teszik a hatásmechanizmus beazonosítását. Annak meghatározásához, hogy ennek a mechanizmusnak van-e hatása az élő szervezetre, in vivo vizsgálatokat végeznek el. (2) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság véleményei a. SCCP/0873/05: https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_019.pdf b. A parabénekre, a hónaljkészítményekre és a mellrákra vonatkozó kibővített vélemény, SCCP/0874/05: http://www.alegesanatos.ro/dbimg/files/Parabens.pdf c. SCCP/1017/06: https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_074.pdf d. SCCP/1183/08: https://ec.europa.eu/health/archive/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_138.pdf e. SCCS/1348/10: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_041.pdf f. „Az SCCS/1348/10 sz. vélemény pontosítása a három évesnél fiatalabb gyerekeknek szánt kozmetikai termékekben használt parabének óvintézkedési céllal történő betiltására vonatkozó dán védzáradék fényében", SCCS/1446/11: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_069.pdf g. SCCS/1514/13: https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_132.pdf (3) Cosmetic Ingredient Review (CIR). A kozmetikai termékekben használt parabének módosított biztonsági értékelése (2020): https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34259066/ (4) Állami Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet (RIVM jelentés, 2017-0028): A metil-, etil- és propil-parabénnek való kitettség és azok toxicitása (https://www.rivm.nl/bibliotheek/rapporten/2017-0028.html) (5) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság - SCCS/1623/20: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_243.pdf (6) Francia Gyógyszerészeti Akadémia (Académie Nationale de Pharmacie): Parabènes & médicaments: un problème de santé publique? (2013): https://www.acadpharm.org/dos_public/Recommandations_parabenes_et_mEdiments_Conseil_22.05.2013_VF_27.05.2013.pdf
További információk
A kontaktallergia gyanújának tisztázása érdekében ez az anyag rutinszerűen tesztelhető bőrgyógyásznál epikután teszt során.
A következő anyagcsoportokhoz tartozik
Kozmetikumok szabályozása
A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.
