BENZYL ALCOHOL

Név / leírás

benzil-alkohol

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

ILLATANYAG

Fokozza a termék illatát és/vagy illatosítja a bőrt.

OLDÓSZER

Felold más anyagokat

TARTÓSÍTÓ

Védi a kozmetikai termékeket a mikrobák okozta károsodástól

VISZKOZITÁSSZABÁLYZÓ

Növeli vagy csökkenti a kozmetikai termék viszkozitását

Eredet

szintetikus/növényi

Előfordulása kozmetikumokban

Parfümök, kölnik, borotválkozás utáni szerek, különféle illatosított kozmetikumok

Előfordulása egyéb termékekben

Gyógyászati termékek és orvosi eszközök, pékáruk és édességek, zselatin, likőr, festékeltávolítók, fejlődésgyorsítók, indigó, sellak, tinta

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

A benzil-alkohol parfümként és illatanyag összetevőként számos esszenciális virágolaj, főleg az illatos növények, mint az ilang-ilang, a tubarózsa, a jázmin és a sárgaviola természetes összetevője. Benzil-alkohol előfordul a valódi rózsaolajban, a jácint és a kasszia virágok illóolajában, valamint a fehér akác illatában is. A benzil-alkoholt különböző aromás balzsamok is tartalmazzák (perui balzsam, tolu balzsam, styrax). Nyilatkozatköteles illatanyag az EK kozmetikai termékekről szóló rendelete 19 cikk 1g) paragrafusa szerint. Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak. A tartósítószerek védik a kozmetikai termékeket a mikrobiális romlással szemben, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a fogyasztók egészségéhez. Ha egy kozmetikai termék vizet tartalmaz, különösen szükséges tartósítószereket használni. Mivel a mikroorganizmusok megtelepedhetnek és elszaporodhatnak a vízben. A kozmetikumok gyakran nemcsak egyféle tartósítószert tartalmaznak, hanem több tartósítószer keverékét is, amelyek egyszerre hatnak különböző baktériumok, élesztőgombák vagy penészgombák ellen. Ezen anyagok mindegyikét külön-külön tesztelik annak érdekében, hogy biztonságosak és tolerálhatók legyenek a kozmetikai termékekben. A gyártók mindig csak a lehető legkisebb koncentrációt használják fel a termékben, így biztosítva az optimális eltarthatóságot és a biztonságos alkalmazást.

A biztonságos használatra vonatkozó információk

Allergológiai jelentőségük miatt 26 egyedi illatanyagot külön fel kell tüntetni a kozmetikai termékek csomagolásán az EU-ban. Ezek az alfa-izometil-jonon, alfa-amil-fahéjaldehid, amil-cinnamil-alkohol, ánizs-alkohol, benzil-alkohol, benzil-benzoát, benzil-cinnamát, benzil-szalicilát, butil-fenil-metil-propionál, fahéjaldehid, cinnamil-alkohol, citral, citronellol, Kumarin, Eugenol, farnesol, geraniol, alfa-hexil-cinnamaldehid, hidroxi-citronellal, hidroxi-izohexil-3-ciklohexén-karboxaldehid, izoeugenol, limonene, linalool és metil-2-oktinoát. Ezen anyagok címkézése segít az allergiásoknak, akik tudják, hogy allergiásan reagálnak egy vagy több ilyen anyagra, hogy elkerüljék a termékeket. Egy széles körű európai felmérés szerint a lakosság körülbelül 2%-a érintett legalább egy illatanyaggal szembeni kontaktallergiában, ahol a nők kétszer olyan gyakran érintettek, mint a férfiak. Ha felmerül az illatanyag-allergia kezdeti gyanúja, az allergológus két szabványosított illatanyagsorozattal (az ún. 1. és 2. illatkeverékkel) végezhet epikutan tesztet. Ennek során a gyanús allergéneket két napra kis üregekben ragtapasszal rögzítik a háton lévő bőrön. Megfigyelik, hogy a vizsgálati területen kialakul-e bőrpírral és gyulladással járó reakció, azaz ekcéma. Az allergén illatanyagok két tesztsorozata az esetek 70-80%-ában lehetővé teszi az illatanyagokkal szembeni általános érzékenység megállapítását. Mivel az egyedi illatanyagok koncentrációja a kozmetikumokban nagyon alacsony, a kontaktallergiás reakciót kiváltó küszöbértéket nem éri el az alkalmazási feltételek mellett, különösen azoknál a termékeknél, amelyeket használat után le kell öblíteni (úgynevezett leöblítendő termékek). Abban az esetben, ha az illatkeverékre adott tesztreakció pozitív, mindenképpen meg kell ismételni a keverék egyes összetevőinek vizsgálatát. Csak ezután lehet pontosan kijelenteni, melyik összetevőre allergiás az érintett személy. Ezt az anyagot kifejezetten jóváhagyták és/vagy korlátozás alá helyezték az EK kozmetikai termékekről szóló rendeletének III. számú mellékletébe történő bejegyzés eredményeként, miután az Európai Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (FBTB) értékelte. A korlátozások vonatkozhatnak például tisztasági kritériumokra, maximális koncentrációra vagy bizonyos termékkategóriákra. A III. számú mellékletben esetlegesen előírt feltételek mellett ennek az anyagnak a kozmetikai termékekben történő felhasználása biztonságos. EK kozmetikai termékekről szóló rendelet (A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet) szerint, amely az Európai Unió teljes piacára vonatkozik, a tartósítószerek olyan anyagok, amelyek kizárólag vagy főként a mikroorganizmusok kifejlődésének gátlására szolgálnak a kozmetikai termékben. A rendelet V. melléklete meghatározza azokat az anyagokat, amelyek kozmetikai termékekben tartósítószerként használhatók. A tartósítószerek úgynevezett pozitív listáján meghatározzák a maximális koncentrációt ezen anyagok kozmetikai termékekben való felhasználására, valamint a megengedett felhasználási módokat. A tartósítószereket az V. mellékletben való jóváhagyásuk előtt toxikológiai biztonságosságuk szempontjából megvizsgálják, és széles körű vizsgálatoknak vetik alá őket. A gyártóknak széles körű tudományos vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk az egészségügyi biztonságosságot.

További információk

A kontaktallergia gyanújának tisztázása érdekében ez az anyag rutinszerűen tesztelhető bőrgyógyásznál epikután teszt során.

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.