TRIETHANOLAMINE

Név / leírás

trietanol-amin (TEA); 2,2',2’’-nitrilotrietanol; trisz(2-hidroxi-etil)-amin; trolamin

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

FELÜLETAKTÍV ANYAG - EMULGEÁLÓ

Lehetővé teszi az olaj és víz egyenletes keverékének (emulzió) kialakulását

FELÜLETAKTÍV ANYAG - TISZTÍTÓ

Felületaktív anyag a bőr, a haj és / vagy a fogak tisztítására

ILLATANYAG

Fokozza a termék illatát és/vagy illatosítja a bőrt.

PUFFER

Szabályozza a kozmetikai termékek pH értékét

SEGEDANYAG PARFÜMOLAJOKBAN

Segéanyag parfümolajokban és/vagy aromák részei

Eredet

szintetikus

Előfordulása kozmetikumokban

Kenőcsök, krémek, testápolók, zselék

Előfordulása egyéb termékekben

Orvosi kenőcsök; festéklemosók, előhívók, festékek, bevonatok, polírozószerek, növényvédő szerek, műszaki hűtő-kenőanyagok

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak. A felületaktív anyagok úgynevezett detergens anyagok, és a kozmetikumokban a bőr és a haj tisztításában nagy jelentőséggel bírnak. A felületaktív anyagok a molekulaszerkezetük alapján képesek csökkenteni a folyadék felületi feszültségét. Így lehetséges, hogy két, alapvetően nem keverhető anyag, például az olaj és a víz, jól összekeverhető. Tulajdonságaik miatt a felületaktív anyagokat sokrétűen használják fel a kozmetikumokban: tisztítanak, habot képeznek, emulgeálószerként működnek és összekeverik az anyagokat egymással. A felületaktív anyagokat a samponokban, a tusfürdőkben és a szappanokban például arra használják, hogy a vízzel lemossák a testről a zsír- és szennyeződésrészecskéket. A felületaktív anyagokat fogkrémekben is használják. Itt elősegítik a fogtisztítás során a fogkrém gyors és teljes feloldódását és eloszlását a szájban. A kozmetikai termékekben használt felületaktív anyagokat elsősorban szintetikusan, növényi eredetű nyersanyagokból állítják elő. A felületaktív anyagokat gyakran kombinációban használják, hogy minden kívánt követelménynek - mint például a szennyeződések feloldása és a habképződés jó bőrtolerancia mellett - a lehető legjobban megfeleljenek. Egy önmagában kedvezőtlen bőrtoleranciájú, de nagyon jó szennyeződéseltávolító tulajdonsággal rendelkező felületaktív anyag és egy nagyon enyhe, bőrvédő felületaktív anyag ügyes kombinációjával összességében egy jó tisztító tulajdonságokkal és ugyanilyen jó bőrtoleranciával rendelkező terméket kapunk. Az emulgeálószereket gyakran használják a kozmetikumokban segédanyagként. Lehetővé teszik az egymással ténylegesen nem keverhető összetevők, például az olaj és a víz állandó stabil emulzióvá alakítását. Ily módon mind a vizes, mind az olajos ápoló- és hatóanyagok felhasználhatók ugyanabban a kozmetikumban. Az emulgeálószerek képesek ezt elérni, mivel molekuláik egy lipofil és egy hidrofil részből állnak. Ily módon csökkenthetik a határfelületi feszültséget, amely két nem összeférhető anyag, például a zsír és a víz között lép fel. Az emulgeálószereket különösen krémek, testápolók és tisztítószerek esetén használják. Azonban az emulgeálószerek nem csak segédanyagok, amelyek az emulziót stabilan tartják. A cukor, lecitin vagy glicerin-monodisztearát alapú zsírsav-észterek hozzájárulnak például a bőr nedvességegyensúlyának javításához, és emiatt kozmetikai hatóanyagoknak is számítanak.

A biztonságos használatra vonatkozó információk

Ezt az anyagot kifejezetten jóváhagyták és/vagy korlátozás alá helyezték az EK kozmetikai termékekről szóló rendeletének III. számú mellékletébe történő bejegyzés eredményeként, miután az Európai Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (FBTB) értékelte. A korlátozások vonatkozhatnak például tisztasági kritériumokra, maximális koncentrációra vagy bizonyos termékkategóriákra. A III. számú mellékletben esetlegesen előírt feltételek mellett ennek az anyagnak a kozmetikai termékekben történő felhasználása biztonságos.

Miért beszélünk róla?

Az kozmetikai termékekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete maximális határértékeket állapít meg a mono- és trialkilaminok és -alkanolaminok, valamint a zsírsav dialkilaminok és dialkanolamidok nitrózamin szintjére. A vonatkozó nitrózaminok képződése az ilyen összetevőkben szennyeződésekként jelen lévő, másodlagos aminovegyületek nitrozáló anyagokkal (nitritek; nitrozációs reakció) való reakciójaként fordulhat elő. A potenciálisan rákkeltő nitrózaminok ezért kikerülhetetlen nyomokat hagyhatnak a kozmetikai termékben annak gyártását követően. A tények: Létezik egy, a nitrózaminok képződése elleni globális stratégia, amely a szakmai testületek (1 és 2) kozmetikai szerekre vonatkozó szabályozásain és ajánlásain alapulnak. A stratégia kiterjed az alapanyagokra (amelyek tisztaságát ellenőrzik a szennyeződések korlátozása érdekében), a gyártási folyamatra, a tárolásra és a késztermékre. Az alacsony nitrozálódási potenciállal rendelkező összetevők kiválasztása is kritikus fontosságú (2). Ezen intézkedések hatékonyságának garantálásához a nitrózamin szinteket a nyersanyagokban és a késztermékekben is mérték. A nitrózaminok képződésének korlátozásához olyan összetevőket lehet hozzáadni a készítményekhez, amelyek megakadályozzák ezt a reakciót. A kozmetikai készítmények előállítása szigorú tudomány, amelyet a nitrózaminok kezelésének esete tökéletesen illusztrál. A legfontosabb tudnivalók: A nitrózaminok képződése nagyon jól szabályozott terület a kozmetikai termékek előállítása során, a nyersanyagoktól a késztermékekig. Minden óvintézkedés ezek kialakulásának megakadályozására történik. Források: (1) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: SCCS/1458/11 - Vélemény a kozmetikai termékekben található nitrózaminokról és szekunderaminokról: https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_090.pdf (2) COSMETICS EUROPE: Műszaki útmutató dokumentum a kozmetikai termékekben található nitrózaminok minimalizálásáról és meghatározásáról, 2009: https://cosmeticseurope.eu/download/TjBjaHR5ekxhQ0Vxbkc1eEtKU2NTdz09

További információk

A kontaktallergia gyanújának tisztázása érdekében ez az anyag rutinszerűen tesztelhető bőrgyógyásznál epikután teszt során.

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.