CERA ALBA

Név / leírás

cera alba; méhviasz

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

BŐRÁPOLÓ - PUHÍTÓ

Puhítja és simává teszi a bőrt

FELÜLETAKTÍV ANYAG - EMULGEÁLÓ

Lehetővé teszi az olaj és víz egyenletes keverékének (emulzió) kialakulását

FILMKÉPZŐ

Egybefüggő filmréteget képez a bőrön, hajon vagy körmön

ILLATANYAG

Fokozza a termék illatát és/vagy illatosítja a bőrt.

Eredet

növényi (Az információk kizárólag az összetevőnek a vonatkozó INCI szótárba való kezdeti bejegyzésekor fennálló állapotot tükrözhetik; a technológiai fejlődés új gyártási lehetőségeket adhatott hozzá, amelyek különböző eredetű anyagokon alapulnak)

Előfordulása kozmetikumokban

Állagjavító és emulgeálószer krémekhez, kenőcsökhöz, sminkekhez, emulziókhoz és stiftekhez

Előfordulása egyéb termékekben

Gyógyászati ​​készítményekben pl. konzisztencianövelőként és emulgeálószerként kenőcsökhöz, stb.

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

A Cera alba (méhviasz) a méhek által termelt sárga viasz, amelyet kaptáruk építésére használnak. Kémiai szempontból a viaszok észterek, amelyek egy hosszú szénláncú egyértékű alkoholból (zsíralkohol) és egy zsírsavból állnak. A Német Zsírtudományi Társaság a viaszokat fizikai tulajdonságaik alapján határozza meg: 20 °C-on gyúrható, szilárdtól a ridegig kemény, durvától a finoman kristályosig, 40 °C fölött olvadnak, ekkor nagyon hígak és nem szálasodnak. A méhviasz a C26-C32 alkoholok különböző észtereinek (miricin) palmitinsavval és más hosszú láncú zsírsavakkal alkotott keveréke. Ezenkívül szabad savakat, szénhidrogéneket és kis mennyiségben szterin-észtereket és zsíralkoholokat tartalmaz. A természetes viaszok filmképző, valamint hidrofób (víztaszító) tulajdonságokkal rendelkeznek a kozmetikai termékekben, és elősegítik a csillogást a bőrön (pl. rúzsokban). A méhviasz állagjavítóként szolgál krémekben vagy stiftekben és megvédi a bőrt a kiszáradástól. A kozmetikumokban használt méhviasz tisztított és nagyon jól tolerálható. A Cera alba nagyon népszerű a állagjavítására és emulzióstabilizátorként a V/O krémekben. Az illatanyagokat vagy illatkeverékeket a kozmetika területén gyakran nevezik „illatosítószereknek” vagy „parfümolajoknak”. A kozmetikai termékeken a „PARFUM" INCI névvel vannak feltüntetve. Ezek hígítatlan egyedi anyagok vagy keverékeik, amelyek természetes nyersanyagokból származnak vagy (fél)szintetikusan elő lehet őket állítani. A parfüm, az eau de parfum, az eau de toilette, az eau de cologne és más illatosított kozmetikai termékek előállításának kiindulási anyagai. Az átlagos illatanyag-tartalom a parfümökben 15-30 %, az eau de parfumben 10-14 %, az eau de toilette-ben 6-9 %, az eau de cologne-ban 3-5 %, valamint a bőrkrémekben, samponokban, haj- és dezodor spray-kben körülbelül 0,2-1 %, a dezodor stiftekben pedig körülbelül 1-3 %. A parfümolajok közé tartoznak az illóolajok, a rezinoidok és az abszolútumok. A források többek között a virágok, levelek és szárak, gyümölcsök és gyümölcshéjak, illetve a növények gyökerei; fák, füvek vagy gyógynövények, tűlevelek, gyanták és balzsamok. Ezenkívül csak természetes termékekből izolált vegyületeket, például aldehideket, ketonokat, észtereket, alkoholokat stb. (geraniol, citronellál, citrál, eugenol, mentol), valamint félszintetikus (citronellol, geranil-acetát, jonon) és szintetikus illatanyagokat (pl. feniletil-alkohol és linalool) használnak fel. Az állati eredetű illatokat, mint a pézsma és az ámbra, csak ritkán használnak. Az emulgeálószereket gyakran használják a kozmetikumokban segédanyagként. Lehetővé teszik az egymással ténylegesen nem keverhető összetevők, például az olaj és a víz állandó stabil emulzióvá alakítását. Ily módon mind a vizes, mind az olajos ápoló- és hatóanyagok felhasználhatók ugyanabban a kozmetikumban. Az emulgeálószerek képesek ezt elérni, mivel molekuláik egy lipofil és egy hidrofil részből állnak. Ily módon csökkenthetik a határfelületi feszültséget, amely két nem összeférhető anyag, például a zsír és a víz között lép fel. Az emulgeálószereket különösen krémek, testápolók és tisztítószerek esetén használják. Azonban az emulgeálószerek nem csak segédanyagok, amelyek az emulziót stabilan tartják. A cukor, lecitin vagy glicerin-monodisztearát alapú zsírsav-észterek hozzájárulnak például a bőr nedvességegyensúlyának javításához, és emiatt kozmetikai hatóanyagoknak is számítanak.

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.