COCAMIDOPROPYL BETAINE

Név / leírás

kokamidopropil-betain; N-(karboxi-metil)-N,N-dimetil-2-[(1-oxo-kókusz-Alkil)-amino]-1-propánaminium-hidroxidok

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

ANTISZTATIKUS

Csökkenti az elektrosztatikus feltöltődést (pl. hajét)

FELÜLETAKTÍV ANYAG - HABOSÍTÓ

Javítja a hab minőségét a térfogat, a struktúra és / vagy a tartósság növelésével

FELÜLETAKTÍV ANYAG - TISZTÍTÓ

Felületaktív anyag a bőr, a haj és / vagy a fogak tisztítására

HAJÁPLÓ

Könnyen fésülhető, rugalmas, puha és fényes hajat eredményez és / vagy dúsít

VISZKOZITÁSSZABÁLYZÓ

Növeli vagy csökkenti a kozmetikai termék viszkozitását

Eredet

szintetikus/növényi

Előfordulása kozmetikumokban

Samponok, tusfürdők, habfürdők, folyékony szappanok, intim mosakodók, valamint babasamponok és fürdetők

Előfordulása egyéb termékekben

Tisztítószerek

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

A kókuszbetain egy amfoter felületaktív anyag (amfotenzid) az alkilamidobetain csoportból. Az amfotenzidek vízoldhatóságát a molekula fejében lévő pozitív és egyben negatív töltés okozza; tehát ez egy dipoláris ion, amely kívülről semleges. Az amfotenzidek vizes oldatban a pH-értéktől függően anionként vagy kationként lehetnek aktívak. A betainok jó tisztítóerővel rendelkeznek, enyhén baktériumölők, jól tolerálja őket a bőr és a nyálkahártya, stabil habot képeznek, viszkozitásnövelő hatásúak és biológiailag lebomlók. Alap- és kiegészítő felületaktív anyagként használják samponokhoz, tusfürdőkhöz, intim mosakodókhoz, habfürdőkhöz és folyadékokhoz. Mivel jól tolerálja őket a nyálkahártya, alkalmasak babasamponokhoz és fürdetőkhöz is. A felületaktív anyagok úgynevezett detergens anyagok, és a kozmetikumokban a bőr és a haj tisztításában nagy jelentőséggel bírnak. A felületaktív anyagok a molekulaszerkezetük alapján képesek csökkenteni a folyadék felületi feszültségét. Így lehetséges, hogy két, alapvetően nem keverhető anyag, például az olaj és a víz, jól összekeverhető. Tulajdonságaik miatt a felületaktív anyagokat sokrétűen használják fel a kozmetikumokban: tisztítanak, habot képeznek, emulgeálószerként működnek és összekeverik az anyagokat egymással. A felületaktív anyagokat a samponokban, a tusfürdőkben és a szappanokban például arra használják, hogy a vízzel lemossák a testről a zsír- és szennyeződésrészecskéket. A felületaktív anyagokat fogkrémekben is használják. Itt elősegítik a fogtisztítás során a fogkrém gyors és teljes feloldódását és eloszlását a szájban. A kozmetikai termékekben használt felületaktív anyagokat elsősorban szintetikusan, növényi eredetű nyersanyagokból állítják elő. A felületaktív anyagokat gyakran kombinációban használják, hogy minden kívánt követelménynek - mint például a szennyeződések feloldása és a habképződés jó bőrtolerancia mellett - a lehető legjobban megfeleljenek. Egy önmagában kedvezőtlen bőrtoleranciájú, de nagyon jó szennyeződéseltávolító tulajdonsággal rendelkező felületaktív anyag és egy nagyon enyhe, bőrvédő felületaktív anyag ügyes kombinációjával összességében egy jó tisztító tulajdonságokkal és ugyanilyen jó bőrtoleranciával rendelkező terméket kapunk.

Miért beszélünk róla?

Az kozmetikai termékekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete maximális határértékeket állapít meg a mono- és trialkilaminok és -alkanolaminok, valamint a zsírsav dialkilaminok és dialkanolamidok nitrózamin szintjére. A vonatkozó nitrózaminok képződése az ilyen összetevőkben szennyeződésekként jelen lévő, másodlagos aminovegyületek nitrozáló anyagokkal (nitritek; nitrozációs reakció) való reakciójaként fordulhat elő. A potenciálisan rákkeltő nitrózaminok ezért kikerülhetetlen nyomokat hagyhatnak a kozmetikai termékben annak gyártását követően. A tények: Létezik egy, a nitrózaminok képződése elleni globális stratégia, amely a szakmai testületek (1 és 2) kozmetikai szerekre vonatkozó szabályozásain és ajánlásain alapulnak. A stratégia kiterjed az alapanyagokra (amelyek tisztaságát ellenőrzik a szennyeződések korlátozása érdekében), a gyártási folyamatra, a tárolásra és a késztermékre. Az alacsony nitrozálódási potenciállal rendelkező összetevők kiválasztása is kritikus fontosságú (2). Ezen intézkedések hatékonyságának garantálásához a nitrózamin szinteket a nyersanyagokban és a késztermékekben is mérték. A nitrózaminok képződésének korlátozásához olyan összetevőket lehet hozzáadni a készítményekhez, amelyek megakadályozzák ezt a reakciót. A kozmetikai készítmények előállítása szigorú tudomány, amelyet a nitrózaminok kezelésének esete tökéletesen illusztrál. A legfontosabb tudnivalók: A nitrózaminok képződése nagyon jól szabályozott terület a kozmetikai termékek előállítása során, a nyersanyagoktól a késztermékekig. Minden óvintézkedés ezek kialakulásának megakadályozására történik. Források: (1) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: SCCS/1458/11 - Vélemény a kozmetikai termékekben található nitrózaminokról és szekunderaminokról: https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_090.pdf (2) COSMETICS EUROPE: Műszaki útmutató dokumentum a kozmetikai termékekben található nitrózaminok minimalizálásáról és meghatározásáról, 2009: https://cosmeticseurope.eu/download/TjBjaHR5ekxhQ0Vxbkc1eEtKU2NTdz09

További információk

A kontaktallergia gyanújának tisztázása érdekében ez az anyag rutinszerűen tesztelhető bőrgyógyásznál epikután teszt során.

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.