ALUMINUM SESQUICHLOROHYDREX PEG

Név / leírás

alumínium-klórhidrát és polietilén-glikol reakcióterméke

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

DEZODOR

Csökkenti vagy elfedi a kellemetlen testszagokat

IZZADÁSGÁTLÓ

Csökkenti az izzadást

ÖSSZEHÚZÓ

Összehúzza a bőrt / tömöríti a bőr felületét

Eredet

szintetikus

Előfordulása kozmetikumokban

Izzadáscsökkentő hatású a kozmetikai és testápolási termékekben (izzadásgátlók)

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

Az alumíniumsó alapú izzadásgátlók több évtizedes gyakorlati alkalmazás során már bizonyítottak a túlzott izzadságkiválasztás ellen. A kozmetikai termékekben az alumínium-klórhidrát főként izzadásgátló összetevőként fordul elő. Az izzadásgátlók alkalmazásukban és hatásukban alapvetően különböznek a dezodoroktól. Szabályozzák a verejtékkiválasztást; a dezodorok ezzel szemben szaggátló és antibakteriális összetevőket tartalmaznak, amelyek mindenekelőtt az izzadságszag felszívására és elfedésére szolgálnak. A hagyományos izzadásgátlók körülbelül 20-60%-os izzadáscsökkentő hatással bírnak. Minél magasabb a hatóanyag koncentrációja és minél alacsonyabb a termék pH-értéke, annál erősebb az izzadásgátló hatása. Az alkalmazás kezdetén az izzadságszabályozó hatás jelentősen nő, és rendszeres használat esetén állandó szinten marad. Az izzadásgátlók úgy fejtik ki hatásukat, hogy a bőr külső rétegén géldugót képezve blokkolják az ekrin verejtékmirigyeket, ezáltal csökkentve a bőr felszínére jutó izzadság mennyiségét. Mivel ezek a folyamatok a felhám (epidermis) szintjén mennek végbe, a képzett géldugók a keratinizációs folyamat során a bőr megújulásával együtt fokozatosan eltávoznak. Ezenkívül az alumíniumsók gyengítik a baktériumok növekedését; mivel szagtalanító hatást is biztosítanak. A polietilén-glikolok (INCI: PEG-...) az etilén-glikol polikondenzációs termékei, illetve az etilén-oxid polimerizációs termékei. A névhez hozzáírt szám az anyagban lévő etilén-oxid egységek átlagos számára utal. A PEG-származékok állaga a polimerizációs szint növekedésével egyre szilárdabbá válik. A legfeljebb 600 g/mol átlagos moláris tömegű PEG-ek folyékony, 1000 g/mol-ig viaszszerű és 4000 g/mol-tól szilárd viaszszerű anyagok. A szilárd és folyékony komponensek keverésével krémes állagú termékeket kapunk, amelyek vízmentes és vízzel leöblíthető alapozóként használhatók. A moláris tömeg növekedésével a polietilénglikolok vízoldékonysága és higroszkópossága (nedvességfelvevő képessége) csökken. A polietilénglikolokat és származékaikat előszeretettel használják kozmetikai termékekben, mivel széles körű viszkozitási és oldhatósági tulajdonságokkal rendelkeznek, és nagyon jól tolerálhatók a bőrön. Vízben oldódó, nem zsíros anyagként a polietilénglikolok számos kozmetikai célra felhasználhatóak. A folyékony PEG-ek például glicerin helyettesítőként szolgálnak arc-, borotva- és hajbalzsamokban, oldódást elősegítő anyagokként vagy oldószerként.

A biztonságos használatra vonatkozó információk

Claudia Fruijtier-Pölloth: A kozmetikai termékekben használt polietilénglikolok (PEG-ek) és származékaik biztonsági értékelése. Megjelenés: „Toxicology” (2005), 214. szám, 1-38. oldal Kiadó: Elsevier Ireland Ltd.

Tudományos értékelések linkjei

Az FBTB véleménye (2019) a kozmetikai termékekben alkalmazott alumínium biztonságáról

A német Szövetségi Kockázatelemző Intézet véleménye (BfR, 2020) az alumíniumról

Az FBTB véleménye (2021) az ajakrúzsokban alkalmazott alumínium biztonságáról

Miért beszélünk róla?

Az alumíniumsók valószínűsíthetően növelik az emlőrák és az Alzheimer-kór kockázatát. A tények: A független európai tudósok által készített legutóbbi értékelést 2022 májusában publikálták, amely megerősíti, hogy az alumíniumsókat tartalmazó kozmetikai termékek biztonságosak a fogyasztók számára, a következő okok miatt: - Csak nagyon kis mennyiségű alumínium penetrál be a bőrbe az alkalmazott készítményekből, és a valamennyi forrásból a vérkeringésbe kerülő alumínium mennyisége biztonságos; - Nincs ok-okozati összefüggés az alumínium expozíció és a mellrák között; - Nincs ok-okozati összefüggés az alumínium expozíció és a neurodegeneratív betegségek között. Az európai tudományos bizottság (SCCS) ezért úgy vélte, hogy az alumíniumsókat tartalmazó izzadásgátlók biztonságosak, még a borotvált vagy szőrtelenített bőrfelületeken is. Ezen 2022-es tanulmányt megelőzően az alumíniumsók kozmetikai termékekben való felhasználását számos szakbizottság értékelte (európai, francia, német, amerikai stb.). Ezek a tanulmányok nem mutattak ki az alumíniumsóknál semmilyen rákkeltő hatást, függetlenül attól, hogy szájon át vagy bőrön került alkalmazásra. Bár az alumínium nagy dózisban neurotoxikus hatású az állatokban, az alumíniumsók és az Alzheimer-kór között nem állapítottak meg okozati összefüggést. Az alumínium jelenléte az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokban nem jelenti azt, hogy az alumínium a felelős. Az alumíniumnak való kitettség nem csak a kozmetikai termékekből, hanem az élelmiszerekből, ivóvízből, gyógyszerekből is származik. Az értékelés alapja az összes ismert forrásból származó mennyiségre vonatkozik, nem jelent biztonsági problémát a fogyasztókra nézve. A legfontosabb tudnivalók: Az alumíniumsókon végzett számtalan tanulmányban sosem tudtak megállapítani ok-okozati kapcsolatot a bőrön alkalmazott alumíniumsók, valamint az emlőrák, illetve az Alzheimer-kór között. A kozmetikai termékekben - ide értve az izzadásgátlókat - jelen lévő alumíniumsók bőrfelszínről történő penetrációjával kapcsolatban végzett megalapozott tanulmányok (2019) megerősítették, hogy nagyon alacsony szintű a bőrben való felszívódása (0,00052 % körül), beleértve a borotvált, illetve a szőrtelenített bőrt is. Az izzadásgátlókban jelenlévő alumínium nem jut be a szervezetbe, ami megakadályozza a toxikus hatásokat. Az SCCS úgy véli, hogy az alumíniumot tartalmazó kozmetikai termékek napi alkalmazásai miatti alumínium-kitettség nem növeli jelentősen a szervezet más forrásokból származó alumíniumterhelését. Források: Fogyasztóvédelmi Tudományos Bizottság: SCCS/1613/19 (2019) vélemény (https://ec.europa.eu/health/system/files/2021-11/sccs_o_235.pdf) + Függelék (https://ec.europa.eu/health/system/files/2021-04/sccs_o_248_0.pdf)

A következő anyagcsoportokhoz tartozik

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.