MEA PPG-6 LAURETH-7 CARBOXYLATE

Anyaginformációk

A „MEA" a monoetanolamin sójára vagy a monoetanolamin amidjára (2-aminoetanol) utal. A „PPG” a PPG- (polipropilén-glikol-) származékra utal. A „PPG-” mögött álló szám (vegyes PEG/PPG-származékok esetén a második szám) a -CH2-CH2-CH2-O- molekulaegységek átlagos számát adja meg. A „laureth-” a lauril-alkohol PEG-(polietilénglikol-) éterére utal. A „laureth-” előtag utáni szám a -CH2-CH2-O- molekuláris egységek átlagos számát jelzi. A karboxilátok általában a karbonsavak sói.

A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói

FELÜLETAKTÍV ANYAG - TISZTÍTÓ

Felületaktív anyag a bőr, a haj és / vagy a fogak tisztítására

TISZTÍTÓ

Tisztítja a bőrt, hajat vagy fogakat

Eredet

szintetikus/növényi (Az információk kizárólag az összetevőnek a vonatkozó INCI szótárba való kezdeti bejegyzésekor fennálló állapotot tükrözhetik; a technológiai fejlődés új gyártási lehetőségeket adhatott hozzá, amelyek különböző eredetű anyagokon alapulnak)

Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról

A polipropilén-glikolokat (PPG-k) és származékaikat a kozmetikai termékekben a polietilén-glikolokhoz (PEG) hasonlóan használják fel. Gyakran használják őket kozmetikai termékekben, mivel viszkozitási és oldhatósági tulajdonságaik széles skálán mozognak, és nagyon jól tolerálhatók a bőrön. Vízben oldódó, nem zsíros anyagként a polipropilénglikolok számos kozmetikai célra felhasználhatóak. A folyékony PPG-k például oldódást elősegítő anyagokként és oldószerként használhatóak. A felületaktív anyagok úgynevezett detergens anyagok, és a kozmetikumokban a bőr és a haj tisztításában nagy jelentőséggel bírnak. A felületaktív anyagok a molekulaszerkezetük alapján képesek csökkenteni a folyadék felületi feszültségét. Így lehetséges, hogy két, alapvetően nem keverhető anyag, például az olaj és a víz, jól összekeverhető. Tulajdonságaik miatt a felületaktív anyagokat sokrétűen használják fel a kozmetikumokban: tisztítanak, habot képeznek, emulgeálószerként működnek és összekeverik az anyagokat egymással. A felületaktív anyagokat a samponokban, a tusfürdőkben és a szappanokban például arra használják, hogy a vízzel lemossák a testről a zsír- és szennyeződésrészecskéket. A felületaktív anyagokat fogkrémekben is használják. Itt elősegítik a fogtisztítás során a fogkrém gyors és teljes feloldódását és eloszlását a szájban. A kozmetikai termékekben használt felületaktív anyagokat elsősorban szintetikusan, növényi eredetű nyersanyagokból állítják elő. A felületaktív anyagokat gyakran kombinációban használják, hogy minden kívánt követelménynek - mint például a szennyeződések feloldása és a habképződés jó bőrtolerancia mellett - a lehető legjobban megfeleljenek. Egy önmagában kedvezőtlen bőrtoleranciájú, de nagyon jó szennyeződéseltávolító tulajdonsággal rendelkező felületaktív anyag és egy nagyon enyhe, bőrvédő felületaktív anyag ügyes kombinációjával összességében egy jó tisztító tulajdonságokkal és ugyanilyen jó bőrtoleranciával rendelkező terméket kapunk. A polietilén-glikolok (INCI: PEG-...) az etilén-glikol polikondenzációs termékei, illetve az etilén-oxid polimerizációs termékei. A névhez hozzáírt szám az anyagban lévő etilén-oxid egységek átlagos számára utal. A PEG-származékok állaga a polimerizációs szint növekedésével egyre szilárdabbá válik. A legfeljebb 600 g/mol átlagos moláris tömegű PEG-ek folyékony, 1000 g/mol-ig viaszszerű és 4000 g/mol-tól szilárd viaszszerű anyagok. A szilárd és folyékony komponensek keverésével krémes állagú termékeket kapunk, amelyek vízmentes és vízzel leöblíthető alapozóként használhatók. A moláris tömeg növekedésével a polietilénglikolok vízoldékonysága és higroszkópossága (nedvességfelvevő képessége) csökken.

A biztonságos használatra vonatkozó információk

Ezt az anyagot kifejezetten jóváhagyták és/vagy korlátozás alá helyezték az EK kozmetikai termékekről szóló rendeletének III. számú mellékletébe történő bejegyzés eredményeként, miután az Európai Bizottság fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (FBTB) értékelte. A korlátozások vonatkozhatnak például tisztasági kritériumokra, maximális koncentrációra vagy bizonyos termékkategóriákra. A III. számú mellékletben esetlegesen előírt feltételek mellett ennek az anyagnak a kozmetikai termékekben történő felhasználása biztonságos. Claudia Fruijtier-Pölloth: A kozmetikai termékekben használt polietilénglikolok (PEG-ek) és származékaik biztonsági értékelése. Megjelenés: „Toxicology” (2005), 214. szám, 1-38. oldal Kiadó: Elsevier Ireland Ltd.

Miért beszélünk róla?

Az kozmetikai termékekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete maximális határértékeket állapít meg a mono- és trialkilaminok és -alkanolaminok, valamint a zsírsav dialkilaminok és dialkanolamidok nitrózamin szintjére. A vonatkozó nitrózaminok képződése az ilyen összetevőkben szennyeződésekként jelen lévő, másodlagos aminovegyületek nitrozáló anyagokkal (nitritek; nitrozációs reakció) való reakciójaként fordulhat elő. A potenciálisan rákkeltő nitrózaminok ezért kikerülhetetlen nyomokat hagyhatnak a kozmetikai termékben annak gyártását követően. A tények: Létezik egy, a nitrózaminok képződése elleni globális stratégia, amely a szakmai testületek (1 és 2) kozmetikai szerekre vonatkozó szabályozásain és ajánlásain alapulnak. A stratégia kiterjed az alapanyagokra (amelyek tisztaságát ellenőrzik a szennyeződések korlátozása érdekében), a gyártási folyamatra, a tárolásra és a késztermékre. Az alacsony nitrozálódási potenciállal rendelkező összetevők kiválasztása is kritikus fontosságú (2). Ezen intézkedések hatékonyságának garantálásához a nitrózamin szinteket a nyersanyagokban és a késztermékekben is mérték. A nitrózaminok képződésének korlátozásához olyan összetevőket lehet hozzáadni a készítményekhez, amelyek megakadályozzák ezt a reakciót. A kozmetikai készítmények előállítása szigorú tudomány, amelyet a nitrózaminok kezelésének esete tökéletesen illusztrál. A legfontosabb tudnivalók: A nitrózaminok képződése nagyon jól szabályozott terület a kozmetikai termékek előállítása során, a nyersanyagoktól a késztermékekig. Minden óvintézkedés ezek kialakulásának megakadályozására történik. Források: (1) A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) véleménye: SCCS/1458/11 - Vélemény a kozmetikai termékekben található nitrózaminokról és szekunderaminokról: https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_090.pdf (2) COSMETICS EUROPE: Műszaki útmutató dokumentum a kozmetikai termékekben található nitrózaminok minimalizálásáról és meghatározásáról, 2009: https://cosmeticseurope.eu/download/TjBjaHR5ekxhQ0Vxbkc1eEtKU2NTdz09

Kozmetikumok szabályozása

A kozmetikai összetevőket jogilag szabályozzák. Kérjük vegye figyelembe, hogy eltérő szabályozások vonatkozhatnak az összetevőkre az Európai Unión kívül.