Összetevő
ALUMINUM CHLORIDE
Név / leírás
alumínium-klorid
A kozmetikai termékek ezen összetevőjének funkciója/funkciói
DEZODOR
Csökkenti vagy elfedi a kellemetlen testszagokat
IZZADÁSGÁTLÓ
Csökkenti az izzadást
ÖSSZEHÚZÓ
Összehúzza a bőrt / tömöríti a bőr felületét
Eredet
szintetikus
Előfordulása kozmetikumokban
Izzadáscsökkentő hatású a kozmetikai és testápolási termékekben (izzadásgátlók)
Háttér-információk a kozmetikumokban történő felhasználásról
A kozmetikai termékekben az alumínium-klorid főként izzadásgátló összetevőként fordul elő. Az izzadásgátlók alkalmazásukban és hatásukban alapvetően különböznek a dezodoroktól. Szabályozzák a verejtékkiválasztást; a dezodorok ezzel szemben szaggátló és antibakteriális összetevőket tartalmaznak, amelyek mindenekelőtt az izzadságszag felszívására és elfedésére szolgálnak. A szokásos izzadásgátlók körülbelül 20-60%-os izzadáscsökkentő hatással bírnak. Minél magasabb a hatóanyag koncentrációja és minél alacsonyabb a termék pH-értéke, annál erősebb az izzadásgátló hatása. Az alkalmazás kezdetén az izzadságszabályozó hatás jelentősen nő, és rendszeres alkalmazás esetén állandó szinten marad. Az alumíniumsó alapú izzadásgátlók több évtizedes gyakorlati alkalmazás során már bizonyítottak a túlzott izzadságkiválasztás ellen.
Tudományos értékelések linkjei
Az FBTB véleménye (2019) a kozmetikai termékekben alkalmazott alumínium biztonságáról
A német Szövetségi Kockázatelemző Intézet véleménye (BfR, 2020) az alumíniumról
Az FBTB véleménye (2021) az ajakrúzsokban alkalmazott alumínium biztonságáról
Miért beszélünk róla?
Az alumíniumsók valószínűsíthetően növelik az emlőrák és az Alzheimer-kór kockázatát. A tények: A független európai tudósok által készített legutóbbi értékelést 2022 májusában publikálták, amely megerősíti, hogy az alumíniumsókat tartalmazó kozmetikai termékek biztonságosak a fogyasztók számára, a következő okok miatt: - Csak nagyon kis mennyiségű alumínium penetrál be a bőrbe az alkalmazott készítményekből, és a valamennyi forrásból a vérkeringésbe kerülő alumínium mennyisége biztonságos; - Nincs ok-okozati összefüggés az alumínium expozíció és a mellrák között; - Nincs ok-okozati összefüggés az alumínium expozíció és a neurodegeneratív betegségek között. Az európai tudományos bizottság (SCCS) ezért úgy vélte, hogy az alumíniumsókat tartalmazó izzadásgátlók biztonságosak, még a borotvált vagy szőrtelenített bőrfelületeken is. Ezen 2022-es tanulmányt megelőzően az alumíniumsók kozmetikai termékekben való felhasználását számos szakbizottság értékelte (európai, francia, német, amerikai stb.). Ezek a tanulmányok nem mutattak ki az alumíniumsóknál semmilyen rákkeltő hatást, függetlenül attól, hogy szájon át vagy bőrön került alkalmazásra. Bár az alumínium nagy dózisban neurotoxikus hatású az állatokban, az alumíniumsók és az Alzheimer-kór között nem állapítottak meg okozati összefüggést. Az alumínium jelenléte az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokban nem jelenti azt, hogy az alumínium a felelős. Az alumíniumnak való kitettség nem csak a kozmetikai termékekből, hanem az élelmiszerekből, ivóvízből, gyógyszerekből is származik. Az értékelés alapja az összes ismert forrásból származó mennyiségre vonatkozik, nem jelent biztonsági problémát a fogyasztókra nézve. A legfontosabb tudnivalók: Az alumíniumsókon végzett számtalan tanulmányban sosem tudtak megállapítani ok-okozati kapcsolatot a bőrön alkalmazott alumíniumsók, valamint az emlőrák, illetve az Alzheimer-kór között. A kozmetikai termékekben - ide értve az izzadásgátlókat - jelen lévő alumíniumsók bőrfelszínről történő penetrációjával kapcsolatban végzett megalapozott tanulmányok (2019) megerősítették, hogy nagyon alacsony szintű a bőrben való felszívódása (0,00052 % körül), beleértve a borotvált, illetve a szőrtelenített bőrt is. Az izzadásgátlókban jelenlévő alumínium nem jut be a szervezetbe, ami megakadályozza a toxikus hatásokat. Az SCCS úgy véli, hogy az alumíniumot tartalmazó kozmetikai termékek napi alkalmazásai miatti alumínium-kitettség nem növeli jelentősen a szervezet más forrásokból származó alumíniumterhelését. Források: Fogyasztóvédelmi Tudományos Bizottság: SCCS/1613/19 (2019) vélemény (https://ec.europa.eu/health/system/files/2021-11/sccs_o_235.pdf) + Függelék (https://ec.europa.eu/health/system/files/2021-04/sccs_o_248_0.pdf)
A következő anyagcsoportokhoz tartozik
